Szakdolgozat

Az ökoturizmus fogalma a magyarországi közgondolkodásban az 1990-es években kezdett kialakulni, a tömegturizmus ellentéteként. A túlzsúfolt idegenforgalmi célterületek helyett egyre többen az érintetlen helyek, a tiszta környezet iránt kezdtek érdeklődni. A háborítatlan természeti környezet a helyi szokások, kulturális értékekfelfedezése az érdeklődés középpontjába került.

Egyre inkább szükségessé vált az ökoturizmus fogalmának tisztázása is. Az ökoturizmus fogalmának tisztázásakor többféle fogalommagyarázat is elterjedt. A különféle meghatározások alapján az ökoturizmus egyik legfontosabb eleme, hogy a vendég a természeti és kulturális értékeket nem csak megtekinti, hanem a látogatás során módja van tanulni is ezekről: a szakvezető hiteles és részletes információkkal szolgál minden túra alkalmával. Az ő részvétele az ökoturisztikai túrákon szinte elengedhetetlen, hisz vezetésével nem csak az ismeretek hatékony átadása történik meg, hanem az érzékeny természeti területek, az állat- és növényvilág, a kulturális értékek megóvására is felhívja a figyelmet. Ökoturizmus címén csak kis létszámú csoportok látogatása engedhető meg, főként a területek fenntartható megőrzése szempontjából.

Az évtized végére a Környezetvédelmi Minisztérium háttérintézménye a Környezetgazdálkodási Intézet a nemzeti parkok számára kidolgozott egy ökoturizmus fejlesztési csomagot. Ennek kapcsán került a nemzeti parkokhoz egy-egy munkatárs, akinek a feladata az ökoturizmus feltételeinek kidolgozása volt: pl. kapcsolatépítés az utazásszervezőkkel, kommunikációs feladatok ellátása stb. A kezdeti ellenállások és botladozások után a nemzeti parkok sokak szerint a magyarországi ökoturizmus legfőbb szolgáltatóivá váltak.

Mindezek mellett az ezredfordulóra kialakult egy olyan nézet, miszerint a magyar vidék egyik nagy fejlődési, kitörési lehetősége a turizmus lehet, így az akkoriban kidolgozott kistérségi fejlesztési koncepciók, tanulmányok is elkezdtek foglalkozni a turizmus, ökoturizmus kérdéseivel.

A Nagykátai kistérségben is lezajlott ez a folyamat. Az 1998-2005 között létrejött térségfejlesztési dokumentumok mindegyike foglalkozik a turizmus, ökoturizmus kérdéseivel, fejlesztési lehetőségeivel. A dokumentumok tanulmányozása során kiderült, hogy a helyzetfelmérések általában helyesen értékelik a kistérség turisztikai, ökoturisztikai értékeit. Az ezekből levont következtetések azonban túl általánosak az egyes településekre vonatkozóan kidolgozatlanok, így Tápiógyörgye sem szerepel a fejlesztendő célterületek között

A Nagykátai kistérségben az 1996-ban létrejött Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány (továbbiakban: közalapítvány) már mőködésének kezdeti időszakában is fontosnak tartotta a természeti értékek védelmét és bemutatását. Ennek érdekében évről-évre egyre többet tett: konferenciákat szervezett, csoportokat vezetett védett természeti területekre is. Egyre inkább elültette az ökoturizmus fogalmát, egyre nagyobb szerepet vállalt a helyi természeti értékek védelmében, bemutatásában. Tanösvényeket épített, illetve ezek építéséhez szakmai segítséget nyújtott, kiadványokat készített, valamint Farmoson felépítette a Nagykátai kistérség első látogató központját – Vízparti Élet Háza -, ami a kistérség legfőbb ökoturisztikai központja lett. A közalapítvány munkájában, a koncepciók kidolgozásában, a kiadványok elkészítésében, a tanösvények és a látogatóközpont kialakításában vállalkozásom (Patkós stúdió – Tápiógyörgye) mindvégig fontos szerepet vállalt.

Tápiógyörgyén az 1980-as években elkezdődött turizmusfejlesztés az ezredfordulót követően új lendületet kapott, hisz a helyi önkormányzat felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, gazdasági előnyöket. A tápiógyörgyei önkormányzat, a közalapítvány és a mőködését támogató külső szakemberek segítségével 2003-ban elkészült a vidék természeti értékeit bemutató tájház, ami a Nagykátai kistérség első ilyen bemutató helye volt.

Ezt követően a megvalósult nagy infrastukturális beruházások mellett (ökormányzati étterem építés, iskola, óvoda és templom fejújítás, kerékpárút építés, parkosítás, virágosítás, táborfelújítás) kidolgozásra kerültek a helyi természeti és kulturális értékek bemutatását szolgáló programcsomagok, majd az ezeket mőködtető helyi hálózat is. A sikeres próbálkozások eredményeként az ország első önkormányzati mőködtetéső erdei iskolája (Bíbicfészek Erdei Iskola) már minősített szervezetként foglalkozott a településre érkező csoportok fogadásával.

Az erdei iskolai és turistacsoportok szervezését, vezetését az önkormányzat alkalmazásában álló turisztikai referens végezte.

A kialakult komplex rendszer igazi ökoturisztikai élményeket biztosít a látogatók számára. A szállás és étkezési szolgáltatásokon túl a leglátogatottabb helyszínek a méhészet, a parasztudvar, a falumúzeum és a tájház, valamint a megépített tanösvények.

Az ökoturisztikai infrastruktúra kialakításában, fejlesztésében a helyi forrásokon túl nagyon jelentős szerepet játszott a LEADER+ is, aminek segítségével kiépültek azok a szolgáltatási centrumok, melyek a turisztikai szolgáltatások színvonalát emelték. (méhészet, múzeum, táborfelújítás, napkollektorok stb.) A program során az önkormányzat a helyi lakosokkal, vállalkozókkal és egyesületekkel együttmőködve közösen ért el a kistérségben egyedálló sikereket, valósította meg elképzeléseit.

A folyamatos együttgondolkodás eredményeként, valamint a sikeres kis turisztikai projektek hatására, azokat erősítve valósult meg - a Közép-magyarországi Operatív Program segítségével - a régióban is egyedülálló fejlesztés, a tápiógyörgyei turisztikai fejlesztések ez idáig legnagyobb beruházása a „Kalandok a pusztában” c. projekt. A megépült pihenőhelyek, tavi madármegfigyelő és pallósor teljessé tette a turisztikai infrastruktúrát.

A megvalósított fejlesztések eredményeként az önkormányzat által mőködtetett komplex ökoturisztikai szolgáltatás jött létre, ami egyrészt jelentős bevételekkel járul hozzá a település költségvetéséhez, másrészt munkahelyeket teremtett.

A programban részvevő helyi lakosok évről-évre nagyobb jövedelemhez jutnak a turisztikai szolgáltatások által, bevételeik még a további fejlesztésekhez is hozzájárulnak.

Tápiógyörgye a 2002-2009. között eltelt néhány év alatt alapvető változásokon ment keresztül.

Megállapítható, hogy a vidék fejlődésének egyik mozgatórugója ez a település, és sok tekintetben az itt lakók voltak. Az évtized elején elkezdett természeti környezetre, az itt élő emberekre építő komplex fejlesztési programjának köszönhetően nemzetközileg is elismert falumegújító településsé vált.

• „Magyarországi Falumegújítási Díj" 2005/1. helyezés („Zöld jövő – Tápiógyörgyén”)

• „Európai Falumegújítási Díj” 2006/2. helyezés („Változás, mint esély”)

• „Virágos Magyarországért” 2006/fődíj

• „Virágos Magyarországért” 2007/fődíj

A szakdolgozat teljes szövege innen letölthető!